“A kedves borszerető vendégeim, ügyfeleim, fogyasztóim visszajelzései, illetve rangos borversenyeken elért eredményeim alapján úgy érzem, sikerült a magyar szőlőfajtákból készített bor nevét tovább öregbítenem.”

Kovalik Miklós

Pincészetei:

Szegi Pince

A Tokaj Kereskedőház több mint negyed százada alakította ki Szegi és Szegilong határában a Hatalos-hegyen a Tokaji borvidék legnagyobb méretű pincéjét. Négy – több száz éves – földalatti kőporbányát köt össze ez az öt kilométernyi kétszintes pincerendszer, mely Közép-Kelet Európa legnagyobb borospincéje. A közel 400 éves kőfejtő az évszázadok folyamán alakult ki. A belőle kitermelt kőport háztartási súrolóanyagnak és építőanyagnak használták.

A kétszintes pincerendszer alsó szintjének hőmérséklete 10-11 oC, melyet döntően aszú borok érlelésére használunk. A felsőszint 11-12 oC hőmérsékletű, amely a szamorodni borok érleléséhez ideális. A Tarsovits terem külön egysége a pincének, amely az öt hajós elrendezéssel 3500 hl bor érleléséhez biztosít optimális környezetet. A pincében jelenleg 5400 db tölgyfahordó található 20.300 hl kapacitással.

Tolcsva Waldbott Pince

A Tolcsvai Waldbott pince a Tokaj-hegyaljai borpincék építésének legdinamikusabb időszakában a 17-18. században alakult ki fokozatosan a mai végleges formájába, a szőlő és bortermelés virágkorának természetes következményeként, hiszen a hegyaljai szőlő és bortermelő mikrokörzet ekkor Magyarország egyik leggazdagabb és legfejlettebb vidéke volt. A Rákóczi család után az elkövetkezendő időszak másik kiemelkedő szőlőbirtokosa a Waldbott család volt. Tulajdonukba volt Tolcsva máig legszebb és legnagyobb pincéje, a mai Waldbott Pince, mely több pince összevágásával – a fentebb említett időszak alatt – nyerte el jelenlegi formáját.

Az idelátogató a pincelabirintus 3 fő szintjén és a hozzájuk kapcsolódó mellékágakban, két kilométer hosszúságban tekintheti meg a riolittufába vájt pincerendszer mélyén nyugvó tölgyfahordókat. Összesen 1700 db hordó található a pincében, amely érlelő pince szerepét ellátva a Tokaji borkülönlegességek tárolására és érlelésére szolgál. Jellegzetes Tokaj-hegyaljai pince, alacsony belmagassággal, sok elágazó pinceággal, falán vastag bársonyos nemes penésszel.

Az Andrássy Pincészet 1999-ban kezdte meg működését mintegy 20 hektár szőlőterületen Tokaj-hegyalja első osztályú kataszterében, a Szentkereszt-dűlőben. A dűlőben 2003-ban 12,3 hektár, 2004-ben pedig újabb 2,9 hektár új szőlő telepítése történt meg.

A versenyképes minőség egyedüli biztosítéka, hogy a teljes szőlő – bor vertikum kiépüljön a saját ültetvénytől a szőlő feldolgozásán, a bor kezelésén, érlelésén keresztül az értékesítéséig. Szőlő- és borfeldolgozó üzemünk teljes palackozó és címkéző gépsorral 2004 decemberében került átadásra.

A Béres Cseppel hírnevet szerzett tulajdonosok a természet szeretetét és tiszteletét, a megalkuvás nélküli minőségre való törekvést és az állandó újító kedvet hozták magukkal a borászatba. A 2006. májusában átadott 3000 négyzetméter területű birtokközpont és feldolgozó nemcsak a szőlészeti, borászati, hanem a vendéglátói és irodai funkciókat is magában foglalja. Technológiai szempontból minden bizonnyal az ország legmodernebb feldolgozói közé tartozik, ahol a modern technika jól megfér a hagyományokon nyugvó tokaj-hegyaljai borászati technológiával.

A Béres birtok várhatóan, éves szinten átlagosan 200 tonna szőlő, 1200 hektoliter, azaz 200 000 palack kiemelkedő minőségű bor készítésére ad majd lehetőséget. A Béres Szőlőbirtok és Pincészet ezzel a kapacitással már mennyiségi mutatók szerint is a tokaji borvidék jelentős prémiumborászatai közé kerül.

Első boraink a 2003-as évjáratból származnak. Ez az év nagyon jó indulást biztosított, a jó időjárásnak, a hozamkorlátozásnak és a kíméletes feldolgozásnak köszönhetően nagyon szép borokkal mutatkozhatott be a birtok. Az ígéretes kezdést további kiváló borok és szép eredmények erősítik.

A Béres Szőlőbirtok olyan hagyományosan ismert és elismert dűlőket zár határai közé, mint a Barkóczi, Aranyka, Herczeg és a Lőcse dűlő. Ez utóbbi nevét Lőcse felvidéki szabad királyi városról kapta, mivel háromszáz évvel ezelőtt e terület Lőcse város tulajdonát képezte. A riolit tufás nyirok talaj, a dűlők meredeksége (néhol 35%), valamint a kiváló mikroklíma garantálja a szőlőtermesztés biztos ökológiai hátterét.