Tokaji Borok » Tokaji Szőlőfajták

Zéta (Orémus)

admin — Wed, 09 Dec 2009 11:43:06 +0000

Bouvier és furmint keresztezésével 1951-ben nemesítette Király Ferenc. Korábban Oremusnak nevezték azonban 1999-ben a Zéta név lett elfogadott.
Tőkéje középerős növekedésű, középvastag vesszőket nevel. Fürtje kúpos, tömött, közepes nagyságú. Levele a Furmintéhoz hasonlít, de jobban karéjos, fűrészes szélű. Szeptember második felében érik. Elsősorban korai érésével és kiváló aszúsodó képességével tűnik ki, viszont gyengébb az ellenálló képessége, ezért több gondozást igényel. Peronoszpórára és lisztharmatra igen fogékony. Termőképessége és a szárazságtűrése közepes.
Bora a Furminthoz hasonló, testes, harmonikus, finom savösszetételű.
Terméséből tokaji borkülönlegességek is készíthetők.

Kövérszőlő (Fehérszőlő)

admin — Wed, 09 Dec 2009 11:39:24 +0000

A furminthoz, a hárslevelűhöz és a kadarkához hasonlóan a kövérszőlő is a Fekete-tenger partjáról származik. Onnan azután Erdélybe került, a romániai Cotnar vidékére, ott még ma is termesztik, innen tovább Tokajba is eljutott, ahol a filoxéra vészt követően szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Vegetatív, erős növekedésű fajta. Fürtje középnagy, ágas, laza. Gömbölyű nagy bogyója vékonyhéjú, pontozott, puha húsú, lédús és olvadó. Ennek méretére utal a fajta neve is. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Fagy- és szárazságtűrő képessége jó viszont rothadásra különösen érzékeny, ezért telepítése szellős helyeken, szárazabb hegyoldalakon ajánlott. Október első felében érik, jó minőségű és nagy mennyiségű aszút terem.
Bora tüzes, enyhén illatos, finom savú és harmonikus. Tisztán ebből a fajtából áll a Tokaj Hétszőlő 2005, részben ebből a fajtából készül a gyulafehérvári Rózsamáli és a csombordi Plébános bor.

Gohér

admin — Wed, 09 Dec 2009 11:19:05 +0000

Magyar eredetű fajta egyik legrégibb szőlőfajtánk, a XVI. században már termesztették. Napjainkban nagyobb területen nem termesztik rossz termékenyülése miatt, régi telepítésű szőlőkben szórványosan fordul elő.
Tőkéje középerős növekedésű, kevés hajtást nevel, hónaljhajtás képzésre nem hajlamos. Fürtje nagyon laza, középhosszú, bogyói oválisak, középnagyok, vékonyhéjúak és húsa leves. Levele tagolatlan vagy karéjos, fűrészes-csipkés szélű. Korán, szeptember közepén érik. Csemegeszőlőként is nagyon kedvelt fajta, fehér és kék változata ismeretes. Töppedésre, aszúsodásra rendkívül jól hajlamos. Termőképessége kicsi, keveset terem, mivel virága nőjellegű, ezért jól termékenyítő fajtákkal vegyesen kell telepíteni. Fagyra kissé, szárazságra kevésbé érzékeny.
Bora kissé illatos, rendszerint lágy. Kedvező évjáratban töpped, aszús terméséből cukorban igen gazdag, testes, különleges minőségű bor készíthető.
A fehér gohér szőlőfajtát az utóbbi években Tokaj-hegyalján felkarolták, elkezdték szelektálását és megindult telepítése is. A jövőben elsősorban a Tokaj-hegyaljai borvidéken várható kismértékű terjedése.

Sárga Muskotály (Muscat Lunel)

admin — Wed, 09 Dec 2009 00:09:41 +0000

Az egyik legrégebbi európai szőlőfajtáról van szó, amely bár Elő-Ázsiából származik, de Franciaországhoz is köthető. Hazánkban csak néhány helyen található meg, pl. Tokaj-hegyalja, Dél-Balaton a Földön pedig Franciaországon Lunel és Frontignan környéke.
A gyönge-középerős növekedésű, elfekvő hajtású, vékony vesszőzetű tőkék hengeres vagy vállas, középnagy, tömött fürtöket teremnek. Bogyói kicsik és lédúsak, de puha héja miatt meglehetősen rothadékony. Levele szeldelt, fűrészesen fogazott szélű. Betegségekkel szemben ellenálló képessége nagyon gyenge. Mély rétegű, tápanyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokon érzi legjobban magát.
Termése fajtajellegzes íz- és illatjegyekkel rendelkezik, bora finom illatú és lágy zamatú, savai jól beérten is szépek maradnak. Gyakran utólag édesítik ilyenkor az édesség az ízeket elfedi.
A Tokaji borvidék legkorábban ültetett szőlőfajtája volt, amelyből ma is a hegyalján készítik a legszebb borokat.

Furmint

admin — Wed, 09 Dec 2009 00:06:27 +0000

Magyar eredetű fajta, Tokaj-hegyalja borvidék legfőbb fajtája. Elsősorban a Kárpát-medencében alkot fajtacsoportot, régen piros változatban is nevelték, Tokaj-Hegyalján a Fehér furmint klónjai fordulnak elő. Kilenc alfajtája ismert.
Tőkéje kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, felfelé növő vesszőt nevel. Fürtje középnagy, laza, hengeres, bogyói gömbölyűek aranysárgára érnek. Levele alig tagolt, legfeljebb karéjos, fűrészesen fogazott szélű. Október közepe és vége felé érő fajta, nagyon jól aszúsodik, mézessé válik, savmegtartó képessége miatt a borvidék fő fajtájává vált. Betegségre nem hajlamos, a téli fagynak ellenáll, szereti a jó napos fekvést.
A belőle készülő bor illatos, kemény, testes, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű, megfelelő nevelés mellett igen elegáns. Ízében gyümölcsös jegyek is fellelhetők.
A legmagasabb értékű, legsokoldalúbb magyar fajta. A Tokaji Aszú és Szamorodni nagyrészt ebből a szőlőből készül.

Hárslevelű

admin — Tue, 08 Dec 2009 23:50:36 +0000

Valószínűleg magyar származású régi hegyaljai fajta, a Tokaj-Hegyalján meghatározó fajta, de ezenkívül Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele. Hazánktól délebbre Lipovina néven, német nyelvterületen Lindenblattrige néven ismert fajta.
Tőkéje nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű. Fürtje nagy (akár 40cm-re is megnőhet), jellegzetesen hosszú, hengeres, laza, vége olykor fecskefarkszerűen elágazik, október első felében érik. Töppedésre, aszúsodásra hajlamos, termése karakteres aromaanyagokkal rendelkezik, érése a Furminthoz hasonlóan kései. Hajtása felfelé törő, levele kerekded, csipkés szélű. Szárazságra, lisztharmatra és atkára érzékeny, csak megfelelő fekvésekben érzi jól magát.
Virágos illata, friss savai fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes bort adnak. Napjainkban szelektált klónjait termesztik. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja.